Minden vég fájdalmas, kivéve a fájdalommentes, de ez nem az

Már elszáradt.
Bár most öntöztem épp,
a táptalaj
oldatot is gazdagon mér-

tem és íme jönnek a szürke,
a monoton sorok,
úgy mint hétfő, szerda, péntek
unalom, unalom.

A szabadság fénylő csillaga
sem mutatja magát,
felhők takarják a magasban
és nem szórja porát.

Mögöttünk csak kóró.
Egy-egy zöld levelét
az ámokfutó
kecske megette

nem törődve az emlékkel,
ami meleget csiholt,
a szétfolyt őszi szünettel,
ami ugyan mi volt.