Éjjeli repülés

Verdeső szárnyak
néma csőrökkel,
aztán koppanás.
Rab madár álma,
némi zörejjel,
aljhoz csapódás.

Csend. Felszállni próbál,
azt sem látja hova,
ám nekirugaszkodik,
illúziót lóbál
lábát, hogy lesz hova
tenni, de visszaesik.

Újabb pihenő
puha begyen támaszkodva,
félig aléltan s fájón,
és felrebbenő
tollak rendezett sora
törik ketté a rácson.

Folytatódik mindaddig
e szerencsétlen játék,
a madár míg fel nem ébred.
Látva még bent van, nem kint,
a szabadság is csak árnykép,
mi elködlik hajnali fénnyel.