István és István

Adva vagyon István
és ott van pont István.
Nemzeti hősök ők,
rajta a nemzeti listán.
Színész mindkettő,
nem holmi ripők.

Pontosabban voltak,
mert mindketten holtak,
egyenlők a túlvilágon,
vagy ahogyan gondoltam,
de nem fest ily világot
a civil összefogás most.

Mert első számú István
senkit meg nem zavarván
múlt ki e szennyes világból,
míg a másik műsorváltoztatás
viharán Elysiumba lovagol
szomorkodjunk hosszan, nagyon.

Gondoskodnak erről serényen
a kulturális vigécek,
bölcs vezérünk talpát nyalva
kusza szándékát fürkészve,
mit sem törődve alázattal
játszadoznak a két elhalttal.

Az éket közéjük nem a szakma,
hanem a szolgahad kalapálta
hangosan, gusztustalanul,
az egyneműt differenciálva
működött el az emlék-katapult
s ami lecsapódott mindent legyalult.