A bánat szorításában

A bánat ma tapasztalt vezetőként
egy pillanatra sem engedi el kezemet.
Csak sétálgatunk
megértően egymásra pillantunk olykor,
ő nem tehet arról,
hogy rossz időben voltam rosszkor.

Hiába fürkészem fátyolos tekintetét,
gondolatait kitalálni nem lehet.
Némán sétálgatunk
meg, megállnék sokszor
ám a szoros markából,
lehetetlen többé kiszabadulnom.