900.

Most egy pillanatra megállok.
Hanyatt nem dőlök,
le nem heveredek.
Csak egy kerek számon ámulok.
Meg nem lepődök.
Ujjaim már remegnek.

Kilencszáz verssel
a hátam mögött
bevallhatom
szemérmesen
költőt köpött
a magyar vadon?

Vagy megvárjam
még azt a százat
és ezret uralva
lesrájboljam,
hogyan vágtam
utat az ugarba?