Vegetáció

Úgy láttam e nappali órán
a világosság nem ül tort.
A körülmények kínzó okán,
nyeltem el a szürke port.

Elfordult duzzogva a nap,
vagy csak én ismertem félre
inkább undor volt, mint dac
megorrolt az emberiségre.

A homály lett az úr
szerte a vidéken
a fény az őrületbe fúlt
hatalmát vesztette az elméken.

Éji sötétet megszokni
vakondnak nem nehéz
kiépültek járataik,
mint akik lát, nem csak néz.

Mindig az érzelmi meddőknek
lesz könnyű a vegetáció
mindig az értelmi legyűrteknek
kín a napfény nélküli vakáció.

Én is visszatérnék
az esztergapadhoz készséggel
ha akkor úgy érezném
a tespedést váltom e tevékenységgel.