Neszez a retesz,
csikorog az ajtó,
odanézek félve,
egy piros ruhás apó.
Por a subája,
csizmája mocskos,
kócos szakálla,
ide-oda csapdos.
Tél van az tuti,
a Mikulás is lehet,
ám rossz ránézni
olyannyira remeg.
Pirospozsga nyista,
borvirág annál több,
mondom: „Itt a lista!”
de ő csak kiröhög.
„Ne nevessél Télapó!”
- förmedek rútul rája,
„Hol az ajándékom?”
-kérdem s lekonyul a szája.
„Az óraállást kérem!”
- fordítja a kockát,
„A buszon verekedtem”
- folytatja monológját.
Az állam leesett s koppant,
aláírtam, majd távozott a vendég,
az órámra néztem és láttam,
hét múlt csak, így nem adom fel a reményt.
csikorog az ajtó,
odanézek félve,
egy piros ruhás apó.
Por a subája,
csizmája mocskos,
kócos szakálla,
ide-oda csapdos.
Tél van az tuti,
a Mikulás is lehet,
ám rossz ránézni
olyannyira remeg.
Pirospozsga nyista,
borvirág annál több,
mondom: „Itt a lista!”
de ő csak kiröhög.
„Ne nevessél Télapó!”
- förmedek rútul rája,
„Hol az ajándékom?”
-kérdem s lekonyul a szája.
„Az óraállást kérem!”
- fordítja a kockát,
„A buszon verekedtem”
- folytatja monológját.
Az állam leesett s koppant,
aláírtam, majd távozott a vendég,
az órámra néztem és láttam,
hét múlt csak, így nem adom fel a reményt.