Szárazság a szobában

Éjjel egy manó,
de lehet, hogy ördög,
aludtam nem tudom,
torkomba homokot öntött.

Reggel a vizespohárért nyúltam,
de tartalma nem borult rám,
valaki azt is kiitta, vagy kipocsolta,
mert nedves volt a párnám.

Sivatagi menekült kobold
rendetlenkedik a szobában,
magával szárazságot hozott,
csillapíthatatlan bánatában.

Szórja tikkadt könnyeit
és a nyelvem máris tapad,
végigsimítja rajtam kezeit,
s irhám nem nyúlik, szakad.

Porzik szőnyeg, függöny,
nyálkahártya, hámréteg,
szüntelen forog és sürög
nem fér ő sem a bőrébe.

A radiátor csövén jött be,
nem láttam, csak hallottam,
s itt vár az üde kikeletre,
míg nem lesz a fűtés elzárva.