Április elseje

Nekem már nem kell viccelnem,
mert röhejes az egész,
április elseje
s majd megesz a penész.

Tavasznak hamva kavarog,
de híre … nem előzi meg,
ráadásul e bolond napon
tartjuk a húsvét ünnepet.

Már, aki tartja, ha bírja
ilyen felvezetés mellett,
nemhogy alleluja,
máshoz se lelek kedvet.

Az idő pocsék,
hangulat nyista,
itt tántorog ráadásként
Hórihorgas Pista.

Messziről látom,
színjózan kelme,
tőle óvom lányom,
nem engedem be.

A kutyát is ráengedem,
hátha magával viszi,
legalább kenyeremet,
hiába tovább nem eszi.

Így mulat egy nábob,
csak tudnám mit jelent,
egy-két kilót rádob
s hangulatot teremt.

Így tettem pénz nélkül,
mert igazán ez a művészet,
szavakat hányni veszettül,
aztán eltépni az egészet.

De, aki tud elébb tép aztán ír,
mert fordítva nem kunszt,
majd egy magyar szakos fakír
ír rólam vagy húsz hosszt.

Elmagyarázza mit is akarhattam,
persze a föld alól már nem cáfolhatom,
véletlenül még el is találhatja,
bár ez ugyancsak ritka alkalom.