Hipp-hopp

Fél lábamra
fél zoknit
félve felveszek,
tegnap virgonc voltam,
de ma már megveszek.

Felelőtlen fejjel
bakot lőttem nagyot,
vagy én voltam a bak,
egy ökör esetleg?
Az emlékezet becsap.

Azt hittem pár nap
henyehunya
és huss, mint a madár,
de érzem nem addig van,
falat marva ma már.

Szöcskét, békát,
bő két hónappal
e rettenetes események
bekövetkezte után
játszhatok, de most féljek!

Mert mi van, ha össze,
vagy vissza nem forr
a szakadt szalag?
Bokámnak lényege
örökre cserben hagy?

Akkor aztán megőrül
nem csak a család,
mind kik tekintettel voltak,
rám, aki mint elszédült
nem leste, hová bújt a csatorna.