Brahms:a-moll vonósnégyes Op.51.No.2.

I. Allegro non troppo

Az első tételen szelíd melankólia
uralkodik el.
Keszekusza amorf massza,
amit a zajból kiveszek.

A tartózkodóan elégikus főtémával
szemben
a melegséget a melléktéma árasztja
nem a koncertterem.

Én konkrétan először ekkor
aludtam el.
Majd halkan dorgáltam Brámszot.
El innen, el!

II. Andante moderato

A második tétel fő gondolata
lassan lendül neki,
aztán a lehető leggyorsabban
az elánt el is veszti.

III. Quasi minuetto,Moderato

Jól van, ezt frappánsan megoldották,
amennyire lehet.
Elégedetten a népies motivikán
alapuló tételre áttérhettek.

Az egyedüli, mely pozitívan
értékelhető volt,
kimúlt néhány perc alatt
és aztán pont.

Hacsak nem számítom a tikkelést
és hajhullást,
Brahmstól nem várt környezetterhelést
megállíthatatlan zuhanást.

IV. Allegro non assai

A zárótétel táncos karakterű,
ritmikus, magyaros.
Jellege ringatózóbb, egyszerűbb,
oldottabb.

A moll hangulat nem a műben,
a fejekben tanyázott.
Sem zenészben, sem közönségben,
mély nyomot nem hagyott.