A birkák igaza

Az akol melege megóv
hiába marja karmaival
az elpusztíthatatlan fagy
az élő szövetet, a halandót
összezárva isten barmaival
mindőket takarva védi a zagy.

Együtt egymásért, s ha szükséges
egymás torkát harapva
e biztos közeg felé tör utat
az egyén, ki nem oly tehetséges,
de annál aljasabb
árulásból naponta példát mutat.

Bekukkantva az ólba
mesés látvány fogad
birkák hatalmas szemfogakkal
mosolyognak egymás arcába
s egy sincs kit nyomaszt
a képmutatás ily magas foka.

Ember embernek farkasa
hirdeti a szólás
s Hans Fallada
csak lehet némi igaza
alátámasztja a tapasztalás
a birkák igaza.