Van egy autóm

Fel sem fogom igazán,
mennyire szerencsés
fickó vagyok.
Nem közösségi taligán,
de magam gépszekerén
roboghatok.

Nem új, sőt régi,
meg nem kímélt
pára.
De ha odalépek neki
suhanok, mint a szél.
Megéri az ára.

Forróság künn,
belül kímélő
hűvös.
Huss! Tovatűnök,
s a tűz, az emésztő
kívül.

Kényelmes fotelban
és nem egymásra
tiporva,
teszem meg utam,
ezzel egy mázsa
súlyt ledobva.

Tiszta, gyors, kényelmes,
kötetlen helyváltoztatás
adatott meg ezzel.
Kánikula Nagymester
és száma a „Hőségvarázs”,
döbbentett rá erre.

Szabad vagyok, szárnyalhatok,
nem függök senkitől!
Bizony!
Oda hajtok, ahová csak akarok,
ha van elég benzinből.
Ojoj!