Szobor

Kitámasztott eszmeiség,
aládúcolt ünnep,
feltáratlan hitelesség.
Képmutatás szűnj meg

Szimbólumok súlya,
mindent agyonnyom.
Könnyű annak dolga,
ki ideológiát szoborra fog.

Összekaparva a forrást,
magát terhétől kímélve,
statuára fogja ápolását
kinek emlékét éltetnie kéne.

Kifizetve így századokra
előre a memoárt gazdagon,
legfontosabbra nem gondolva
nyújtózik el a honfiúi pamlagon

Ki fogja tudni ki is volt, mit tett,
miért hajtunk kiüresedve főt
előtte áhítatot ügyetlen tettetve
miért tisztelje az idolt, a nagy őt?

A jelképek ereje nem nyugszik az ércben,
de áldozatában, munkájának folytatásában,
mi megtestesül a mintát mutató személyében
rejlik a szüntelen, állhatatos  továbbépítésben.

Félre minden képpel, éremmel, szoborral
mi a lelki-ismeretünket altatja!
Elő az igaz, tiszta, termékeny akarattal,
mi renyhe testünk cselekvésre buzdítja!