A kocsiban ülve várakoztam,
mélázva a múlton ásítoztam.
Néztem,ahogy a minaretcsúcs,
a sötét fellegek felé húz.
Százszor négy éve áll
négyszer száz nyár
hősége perzseli,
ki akarja kezdeni.
Négyszáz téli fagy
foga rajta nyomot hagy.
Őszi eső áztatta,
hideg szél rángatta.
Ím a példa arra,
ha az ember akarna,
maradandót úgy teremthet,
hogy nem pusztul a természet.
A Föld kölcsönadja kincsét,
hogy értő szívek beépítsék,
összekapcsolva földet s eget,
a Szellemek egyesülhessenek.
mélázva a múlton ásítoztam.
Néztem,ahogy a minaretcsúcs,
a sötét fellegek felé húz.
Százszor négy éve áll
négyszer száz nyár
hősége perzseli,
ki akarja kezdeni.
Négyszáz téli fagy
foga rajta nyomot hagy.
Őszi eső áztatta,
hideg szél rángatta.
Ím a példa arra,
ha az ember akarna,
maradandót úgy teremthet,
hogy nem pusztul a természet.
A Föld kölcsönadja kincsét,
hogy értő szívek beépítsék,
összekapcsolva földet s eget,
a Szellemek egyesülhessenek.