Amerikai barátainknak

Itt van Amerika, itt van Amerika
az egész s nem csak a legszebb 
asszonya
Napról napra figyelem titokban
akkor időt épp hány ráérő szentelt
olvasásomra

Mert valami isteni szerencse folytán
harmatfriss verstáramat
fosztogatják.
S bár magyarul írok s egy óceán
is elválaszt, próbálkozásaimat
számon tartják. 

Ha tudnák, a hajótörött a palackposta
által elnavigált, érkező hajónak
így nem örült,
mint én, hogy a civilizált világ, mely Amerika
néven híresült el, most Magyarországnak
visszaköszönt. 

Úgy élem meg, nem vagyunk egyedül,
tudnak rólunk, a jókról, gondolkodókról,
kik suttognak.
Sorsunkért mi felelünk, de ez csak így sikerül.
Jogról, igazságról, szabadságról, demokráciáról
naponta papolnak.

Mi tesszük, mit nekünk kell, nem másnak,
de kell a bátorítás, jó felé haladunk,
mert itt nagy a homály.
Eltévedtünk s ütközünk  fának, vagy egymásnak,
de ne engedjétek, hogy eddig fajuljunk!
Az egész Európának fáj!

Tudósítunk, véleményért folyamodunk,
de bátorítás is elkél bőven
az fogy gyorsan.
Ha ti olvastok, mi megírjuk,
ha kell csellel, ha kell erővel,
de szépen, alaposan.

Ismeretlen ismerősként naponta visszavárok
minden kedves olvasót! Bízom abban
napjaimba beavatva
köthetünk itt ily reménytelen távbarátságot.
Mindent beleviszek e kapcsolatba 
én erre vagyok már rég elszánva.

Olvasottként nem lehetek tolakodó,
a helyzetemnél fogva. De kérem!
Vessenek rám pillantást!
Ígérem szorgalommal lekörözök iparkodó
szerepben elhíresült néven 
méhet s hangyát!