Tollkoptató Művészeti Kezdemény
Kövessen
  • Főoldal
  • Rólam
    • Magamban beszélek...
  • Ízelítő írásaimból
    • Mesék >
      • Félperces mesék
      • A láthatatlan bátorság
      • Az élet vize
      • Elfogadás
      • Kicsit rossz, kicsit jó
      • Férjválasz
      • Mese a láthatatlan erőről
      • Szépek szépe
      • Ez már valami
      • A fenyő
      • Okosék országa
      • Nyúlkrampusz
      • Nyúlkrampusz 2
      • A meg nem értett tehetség
    • Líra >
      • Haiku >
        • Az évszakok játéka
      • Limerick >
        • Harc a zavaron
        • Englishman in Europe
        • Pokol
        • Lukat a csövön
        • A biogazdász
        • A nőorvos
        • Az "erényes" nő
        • Távolság
        • Férfiak
        • Euro limerickek
    • Próza >
      • 40 perc
      • A verseny
      • Az inkvizíció
      • Együtt
      • Megy a juhász a szamáron...
      • Nemiség és egyebek...
      • Eső szalonna
      • -Tlan, -tlen
      • Vérvétel
      • A törzsvásárlói kártya
      • Az ember, aki ráért
      • A macska
  • Műhelytitkok
    • Félreértelmező szótár
  • Szövegmágus
    • Megrendelési információk >
      • Árlista, megrendelés
  • Melegen ajánlom
    • Bonyolítok
    • Scribd
    • Miskolci Muzsikusok
    • Hangfelhő/Soundcloud
    • Még több vers
    • Még több kortárs vers
    • Még több kortárs irodalom
  • Közös többszörös
    • Poéma
    • Poét
    • Piszkozat
    • Pearltrees
  • Elmélkedések
  • Szikrák
  • Szó nélkül soha!
  • Hallgasson
  • Könyvesboltom
  • Tégy mindent rendbe!
  • Kapcsolat

14 fok

15/12/2012

0 Comments

 
Vannak bizonyos munkahelyek,
hol dacol a melós az időjárással.
Nyáron a Nap, télen a hideg
babrál ki igazán a kartárssal.

Az én irodám száraz, fedett
hideg télen, meleg nyáron,
de van amin a képzelet
megbicsaklik, ezt állítom.

Takarékosságból éjjel
nem fűtik. Pont.
Elmondani is szégyen,
szemem fagytól kopog.

Aztán reggel kakaót neki,
hadd izzanak a csövek!
Fogyjon a gáz, más fizeti
áradjon hát a meleg!

Áradni próbálna az árva,
de jégvermet szaunává
nem változtatja 4 órára,
pedig 10 órán át próbálná.

De mit sem ér, az alig-meleg.
14 fokról a nap végén
a hőmérő higanyszála lemegy
s dermed minden újra jéggé.

Egyszer majd túlórázás közben
álmosság tör rám és én engedek
szépen elalszom örökre,
de legalább már én nem szenvedek.

A kollégák virágot hoznak asztalomra,
megemlékeznek rólam csorgó orral,
elhadarják rövid búcsúztatómat
ne kelljen topogniuk fázó talppal.

Amit megspórolnak e megoldással
azt nyáron klímára nem költik,
aki túléli a telet távolmaradással,
a főnökeink könnyedén megfőzik.
0 Comments



Leave a Reply.

    RSS Feed

    View my profile on LinkedIn

    Archives

    December 2012
    November 2012
    October 2012
    September 2012
    August 2012
    July 2012
    June 2012
    May 2012
    April 2012
    March 2012
    February 2012
    January 2012

Powered by Create your own unique website with customizable templates.