Az operafesztiválra készülődve majd lerágom az összes körmöm a nagy izgalomban. Tavaly és azelőtt is ígértek szépet és jó ízűt, de aztán nem lett belőle semmi. Az ember már nem hagyja magát felültetni. Én sem élem bele magamat, úgy kevesebb lesz a csalódás.
Nem hiszem el – bár rossz nyelvek rebesgetik – hogy lesz zene, de tavaly sem volt. Valamit mókáztak a zenekari árokban olyan egészen zenésznek kinéző egyének, akiket ugyan meg is tapsolt a nézőtéren helyet foglaló közönségnek kinéző néhány tucat fanatikus és sznob, de zenéről szó sem esett. Valami Bartókot emlegettek, meg valami kékszakállú mandarint fából, de egyik sem jött, csak pár szereplő tátogott a színpadon. Azt mondták a mellettem ülők, hogy énekelnek, de egyrészt sem a szöveget nem lehetett érteni, sem a dallamot nem lehetett hallani, mert a zenekarnak látszó földalatti mozgalom hangosabb volt még a szünetekben is, mint a vezető énekes – úgy mondták terror, de ennek már akkor sem értettem az értelmét – aki pedig piszkosul kiabált. Szerencsére nem sokáig hallottam, mert ricsaj ide, vagy oda én bizony elaludtam az előadás közben.
Aztán régebben szuperprodukciókat ígértek, de valahogy csak diavetítés és operafilm nézegetés lett belőle, igaz ez ingyen és fedett térben, így az összes hajléktalan visszaálmodhatta magát bölcsőjébe, amikor befészkelték magukat a bársonyszékekbe és félhangosan álomba szenderültek. Talán ez volt a fénypontja az egész fesztiválnak álcázott kudarcnak. Sikerült néhány karikát eltüntetni a szemük alól és manapság valljuk be, ez nem kis teljesítmény.
Aztán – bár ennek sincs semmi köze a zenéhez – lesznek fabodegák csillagászati és bennük áru aranyáron. (Mézeskalács Gábor Áron rézáron, hogy teljes legyen a képzavar.) Persze idén sem fognak semmit venni, de mégis többet, mint ahány percet operahallgatással tölteni. Lesz viszont bámészkodókból álló tumultus, akik azt fogják bámulás közben találgatni, hogy a másik miért bámulja őket. Természetesen nem a zene kedvéért – de hiszen kielemeztük, hogy az úgysem lesz – jönnek hozzánk, hanem a puszta bámészkodás miatt, viszont e téren a fesztivál egészen sikeresnek lesz mondható.
Az itt töltött vendégórák számát tekintve lesz némi lemaradás, mivel nincsenek, vagy homeopátiás hígításba fizetővendég-szállások, de oda se neki, mert azt az öt napot ébren is ki lehet bírni, de nem kell, mert a színházban – ja nem mondtam, hogy hangversenyterem nincs? - amúgy is kényelmesen lehet aludni az előadások alatt.
Én csak egyet nem értek: miért kell ilyen hamar bejelenteni a programot?
Ennyi egérutat adnak?
Nem hiszem el – bár rossz nyelvek rebesgetik – hogy lesz zene, de tavaly sem volt. Valamit mókáztak a zenekari árokban olyan egészen zenésznek kinéző egyének, akiket ugyan meg is tapsolt a nézőtéren helyet foglaló közönségnek kinéző néhány tucat fanatikus és sznob, de zenéről szó sem esett. Valami Bartókot emlegettek, meg valami kékszakállú mandarint fából, de egyik sem jött, csak pár szereplő tátogott a színpadon. Azt mondták a mellettem ülők, hogy énekelnek, de egyrészt sem a szöveget nem lehetett érteni, sem a dallamot nem lehetett hallani, mert a zenekarnak látszó földalatti mozgalom hangosabb volt még a szünetekben is, mint a vezető énekes – úgy mondták terror, de ennek már akkor sem értettem az értelmét – aki pedig piszkosul kiabált. Szerencsére nem sokáig hallottam, mert ricsaj ide, vagy oda én bizony elaludtam az előadás közben.
Aztán régebben szuperprodukciókat ígértek, de valahogy csak diavetítés és operafilm nézegetés lett belőle, igaz ez ingyen és fedett térben, így az összes hajléktalan visszaálmodhatta magát bölcsőjébe, amikor befészkelték magukat a bársonyszékekbe és félhangosan álomba szenderültek. Talán ez volt a fénypontja az egész fesztiválnak álcázott kudarcnak. Sikerült néhány karikát eltüntetni a szemük alól és manapság valljuk be, ez nem kis teljesítmény.
Aztán – bár ennek sincs semmi köze a zenéhez – lesznek fabodegák csillagászati és bennük áru aranyáron. (Mézeskalács Gábor Áron rézáron, hogy teljes legyen a képzavar.) Persze idén sem fognak semmit venni, de mégis többet, mint ahány percet operahallgatással tölteni. Lesz viszont bámészkodókból álló tumultus, akik azt fogják bámulás közben találgatni, hogy a másik miért bámulja őket. Természetesen nem a zene kedvéért – de hiszen kielemeztük, hogy az úgysem lesz – jönnek hozzánk, hanem a puszta bámészkodás miatt, viszont e téren a fesztivál egészen sikeresnek lesz mondható.
Az itt töltött vendégórák számát tekintve lesz némi lemaradás, mivel nincsenek, vagy homeopátiás hígításba fizetővendég-szállások, de oda se neki, mert azt az öt napot ébren is ki lehet bírni, de nem kell, mert a színházban – ja nem mondtam, hogy hangversenyterem nincs? - amúgy is kényelmesen lehet aludni az előadások alatt.
Én csak egyet nem értek: miért kell ilyen hamar bejelenteni a programot?
Ennyi egérutat adnak?