Tollkoptató Művészeti Kezdemény
Kövessen
  • Főoldal
  • Rólam
    • Magamban beszélek...
  • Ízelítő írásaimból
    • Mesék >
      • Félperces mesék
      • A láthatatlan bátorság
      • Az élet vize
      • Elfogadás
      • Kicsit rossz, kicsit jó
      • Férjválasz
      • Mese a láthatatlan erőről
      • Szépek szépe
      • Ez már valami
      • A fenyő
      • Okosék országa
      • Nyúlkrampusz
      • Nyúlkrampusz 2
      • A meg nem értett tehetség
    • Líra >
      • Haiku >
        • Az évszakok játéka
      • Limerick >
        • Harc a zavaron
        • Englishman in Europe
        • Pokol
        • Lukat a csövön
        • A biogazdász
        • A nőorvos
        • Az "erényes" nő
        • Távolság
        • Férfiak
        • Euro limerickek
    • Próza >
      • 40 perc
      • A verseny
      • Az inkvizíció
      • Együtt
      • Megy a juhász a szamáron...
      • Nemiség és egyebek...
      • Eső szalonna
      • -Tlan, -tlen
      • Vérvétel
      • A törzsvásárlói kártya
      • Az ember, aki ráért
      • A macska
  • Műhelytitkok
    • Félreértelmező szótár
  • Szövegmágus
    • Megrendelési információk >
      • Árlista, megrendelés
  • Melegen ajánlom
    • Bonyolítok
    • Scribd
    • Miskolci Muzsikusok
    • Hangfelhő/Soundcloud
    • Még több vers
    • Még több kortárs vers
    • Még több kortárs irodalom
  • Közös többszörös
    • Poéma
    • Poét
    • Piszkozat
    • Pearltrees
  • Elmélkedések
  • Szikrák
  • Szó nélkül soha!
  • Hallgasson
  • Könyvesboltom
  • Tégy mindent rendbe!
  • Kapcsolat

A zöldségesnél

24/3/2015

0 Comments

 
-Jó napot kívánok! Szeretnék kérni egy fej beteg káposztát.
-Mit? Egy fej beteg mit?
-Káposztát. Remélem, tartanak. Vagy itt is kuriózumnak számít?
-Nézze, olyan szépen indult ez a hét! Most miért szórakozik velem?
-Higgye el kedves uram én egyáltalán nem szórakozom magával.
-Na ez az, én is éppen ettől féltem. Van káposztám, de nem beteg.
-Akkor esetleg 2 kiló náthás krumpli? Azt csak tart remélem. Ott az alsó polcon az ajtó mellett, a huzatban könnyen meghűlhet. Ne akarja azt mondani, hogy náthás krumplija sincs!
-Nem akarom, de akkor sem mondhatok mást, hogy sem náthás, sem influenzás, de meg csak egy kicsit meghűlt krumplim sincs.
-És esetleg ...
-Nem, nincs semmi. Semmilyen beteg árum nincs. Nincs kolerás tököm, a cékla sem azért vörös, mert skarlátos és a jégretek sem sápadt el, mert belső vérzése volna. A körtém nem nőnemű és az alakja nem a felszedett zsírpárnák miatt ilyen, a paprika nem fog gutaütést kapni a méregtől, a spárga nem depressziós és nem készül saját magára felkötni magát. Ellentétben velem…
-Na de kedves uram, ne beszéljen botorságokat! Én békés szándékkal jöttem - Nanu, nanu (nevet a saját viccén) és valóban nem szeretnék mást, mint beteg zöldségeket és gyümölcsöket vásárolni.
-De nincsen, értse már meg ember! Nem képes felfogni, hogy nem tartok hibás árut?!
-Elnézést kérek, de én nem a működőképességüket, esztétikai hibájukat kérdőjeleztem meg az itt tanyázó főzelékeknek, hanem az egészségi állapotukat. Azért ez így teljesen más.
-Ó, hát hogyne! Az mindjárt más. Miért nem ezzel kezdte? Most komolyan ember, mi a különbség a beteg és a fonnyadt, vagy rohadt áru között?
-Nagyon is sok. Azért, mert valaki egy rohadt alak, vagy megfonnyadt, elhervadt szépség, még egyáltalán nem jelenti azt - sajnos - hogy beteg is lenne. Gondolja csak el, mennyire nagyszerű lenne, ha csak a bűnözőkre, vagy a politikusokra gondolunk! Ezt a kettőt valamiért folyton keverem. Rohadtak, de fel nem fordulna egyik sem.
-Kérem szépen, ez itten egy zöldséges stand. Itten ne politizáljunk, ha megkérhetném. Tessék választani, aztán menjen mindenki a maga dolgára! Nos, akkor mi tetszik?
-Beteg káposztája van?
-Ez nem igaz! Ezzel kezdtem. Nincs és nem is lesz! Ha látnék olyat a nagybani piacon, akkor is el kerülném nagy ívben, hogy még véletlenül se hozzak belőle. De egyet áruljon már el nekem! Minek magának a beteg zöldség? Miért ragaszkodik ennyire a silányhoz, amikor itt rengeteg a szép egészséges gyümölcs, áru, ami szem, szájnak ingere?
-Tudja, egészen prózai az ok. A hétvégén kaptam egy szakácskönyvet, mivel szenvedélyem a főzés. Csaknem az egészet elolvastam már, de mindenhol azt olvastam, hogy vegyek egy fej szép és egészséges vöröshagymát, egy fél kiló egészséges répát, csipetnyi snidlinget, tárkonyt, bazsalikomot és a többi. Gondoltam magamban. Ej, ha ez az író ennyire felhívja a figyelmet az egészségesekre, akkor ez azt jelenti, hogy vannak olyan kereskedők, akik beteg zöldséget árulnak? Én ezeket a kofákat, zöldségeseket keresem, mert kíváncsi vagyok, hogyan mernek kiállni a sok becsületes mellett, akik csakis príma, egészséges áruva1 szolgálják ki a vevőt. De idáig még egyetlen trógerrel sem találkoztam, pedig maga a huszadik. Ugye milyen érdekes?
0 Comments



Leave a Reply.

    Archívum

    April 2015
    March 2015
    February 2015
    January 2015



    Címkék

    All

    RSS Feed

Powered by Create your own unique website with customizable templates.