Leplezetlenül

Hamis ígéret,
meleg, csalóka,
elrozsdált mászóka,
a tér újra miénk lett.

Szemétheggyel együtt,
mivel is mással,
senki ne lássa,
mi a hó alatt feküdt.

Persze, ha a hónak
volna ezer szeme,
könnyel lenne tele
s duzzadna a tócsa.

Fulladoznánk benne,
míg télbe nem fordul,
a fagy nem csikordul
s hó nem hull a térre.