Kincsem

Nem játszom a szavakkal
s nem felnőttlétem a gát,
kedvemet nem szegte éra,
de itt-ott koptatta már.

Kincsem nincs, nem volt, nem lesz
átvitten, sem valósan,
s még egyszer meg nem nézem.
Uralom az unalmat.

Elviselem a közhelyt,
az ötlettelen sablont,
de ami nem megy nem kell
és ehhez magam tartom.

Megerőszakolt poén
rombol csupán, kin van mit,
és a film történetén
egyáltalán nem lendít.

A hangulat is tarka,
habár az sem indokolt,
aki kapta csak marta,
s így lett olyan, mint szokott.

Lehetett volna...de nem!
Ez, ami igen fontos.
A magyar film még beteg
​és nem látja el orvos.