Vihar király

asztropressz.com​

Hallom, ahogyan a háztetőn a szél dobol.
Megmarkolja, elereszti, a kéményben kotor.
Látok óriás acélszürke felhő-pörölyt,
amiként kibontakozik a szántóföld fölött.

Sárga napraforgótáblát narancsban úszni,
csak állok és bámulom, nem tudom megunni.
Várni az első villámra és a mennydörgésre,
nem vágyom sem több, sem jobb, sem más kedvtelésre.

Beszívni a felázott földnek leheletét,
kellhet-e, egy elfáradt, piszkos tüdőnek egyéb?
Az esőcseppet kapjuk el kitátott szájjal
és csókoljuk meg a kezét a Vihar királynak!