ha jól meggondolom
véget sem ér, csak forgatja
kerekét darálójának.
Itt-ott letép egy cafatot.
Lassan elfogyunk mind,
akiknek a hétfő is nap,
amin gyűjtjük a falatot.
És kedden és szerdán, de ezt
a versbe döftem már.
A renyhe úgysem értheti,
mert szorgos ölt szenvedő mezt.
Az időnek persze mindegy,
de az embernek nem.
Mosolygós hétfőt álmodok,
de ötkor csörög a vekker.