Katakombák félhomálya

jameswolf.deviantart.com

Katakombák félhomálya
borul ezer szorgos vállra.
Tárna tárva, mégis börtön
fel nincs, aki onnan jöjjön.

Sötét lepel takar mindent,
nélkülözést és a nincset,
a nyomornak minden színét,
a jólétnek titkolt hírét.

Ez a verem lett a hazám,
betemetném rögvest, ma már,
csak segítsetek emberek,
mert hozzá földet nem lelek!

Más uralja, nem műveli,
csak parlagon heverteti,
gabona azon nem terem,
miből sütök majd kenyeret?

A választ ismeri a nép,
aki békés most, de ha lép,
toppantása eget renget,
helyrezökkenti a rendet.

Omoljanak be az árkok,
törjenek meg ősi átkok,
törje át a világosság,
a butaság sötét falát!