Összegyűrtem az emlékedet,
picit megtapostam
és ahogy néztem észrevettem,
olyan, mint egy labda.
Jókorát rúgtam belé spiccel,
s kicsit az aszfaltba,
letört a körmöm, vér nem spriccelt,
csak a csukám áztatta.
Még, hogy megszabadulni tőled?
Hiábavaló próba.
Marad minden, mint ahogy régen,
s tán ép marad az ujjam.