Most látom csak,
a tapasztalat
elkerült engemet
a megszédült gyermeket,
ki gigászok között éli napjait
-ismeri Pinyót és Nagy Palit-
de nem tudja mikor mi történt,
ezért játssza nappal a törpét,
ám éjjel óriássá nő,
ha mellette egy nő
hever, vagy még egy
-neki egyre megy-
de az bizonyossá vált,
csodál több sokat próbált
nagyszabású alakot,
kit a zord élet faragott
oly emberré, oly rutinossá,
amilyet nem látott a világ.
(És az igazság az, ők maguk sem láttak még, úgyhogy itt legyen is pont.)