Csattognak hajnalban
kilesek, nagy baj van,
az udvar közepén,
egy talpig pucér
göndör paraszt
köntörfalaz.
Már egészen köntör ér,
a kőmíves köldökén,
taszajt egyet gatyáján,
majd felfújhatós babáján.
Így lőn a lánc Eszteré,
és a cérna úgyszintén.
A göndör hékomadta
a vakolást úgy feladta,
akár a vad zebrapinty,
aki mindenre csak poty-
tyant, ha teheti és aha.
Ezt a mesét is l@szarta.