A csók világnapjára

pinterest.com


​Kemencesutba bújtam este,
kicsit fáztam, dideregtem.
Andalító álom kárpótolt
a tűz velem kánont durmolt.

Hogy véletlenül el ne késsek,
hatra felhúztam a vekkert,
de ki nem oldottam a pöcköt,
így ez a galád nem csörgött.

Mikor magamtól felébredtem,
szemem az órára vetettem,
majd, mint egy rúgó felpattantam,
s azon nyomban visszahulltam.

Alacsonyan ülő plafonról
lecsüngő lámpa megcsókolt,
a homlokomon pont középen,
és elájultam egészen.

Csóknak világnapján stílszerű
ébredésnél nincs nagyszerűbb,
de, ha így folytatódik tovább,
Föld napján én leszek virág.