Kibékültem a motosszal.
Nem cickány, nem egér,
hanem büdös bogár volt az.
Kár volt a pánikért.
Ő kopogott és zörögött,
a szívbajt hozva rám.
Ám a fánkot, mi csörögött,
reggelre megrágták.
A történet zárulhatna
itt akár, de mégsem.
Érzem, nagy a nyomás rajtam,
tovább kell mesélnem.
Az ízeltlábú nem vágyja
a süteményt, mint olyat.
Egér lesz, vak, ki nem látja!
Erre velem ki fogad?