Sinkó László emlékére

Egymillió lépést s még felet
vándoroltunk veled végig
s lám maholnap egy ország temet,
sóhajunk mégsem ér az égig.

Veled együtt meghaltam kicsit
s mind, kin soha nem gyógyuló seb,
hallva lepihentél egy kicsit,
mára vérezve keletkezett.

Téged siratunk, ámbár nekünk
kell nálad nélkül tovább élni.
Hogy mi történik addig velünk,
odafönn fogjuk elmesélni.