Fagyba marva mutogatja
a táj, vele a tél
mit tesz,
a jeges szellő azt susogja
„A hidegtől félni még
jó lesz!”
Megszobor,
ha kedve tartja
nyirokkal teli
halandót
és leragasztja
kíváncsi szemit.
Kék arccal bámulhat
aztán örökkévalóságig
a tiszteletlen pára,
ki melegben nem nyughat
s a hidegbe vágyik ki,
le nem esik az álla.
Mindent lenyálaz a jég,
a velőig hatoló ragacs,
szép álmot mesél,
a februári téli lég
megölel, nem enged, makacs.
Nagykabátot vegyél!
a táj, vele a tél
mit tesz,
a jeges szellő azt susogja
„A hidegtől félni még
jó lesz!”
Megszobor,
ha kedve tartja
nyirokkal teli
halandót
és leragasztja
kíváncsi szemit.
Kék arccal bámulhat
aztán örökkévalóságig
a tiszteletlen pára,
ki melegben nem nyughat
s a hidegbe vágyik ki,
le nem esik az álla.
Mindent lenyálaz a jég,
a velőig hatoló ragacs,
szép álmot mesél,
a februári téli lég
megölel, nem enged, makacs.
Nagykabátot vegyél!