Nem állom meg

Rajtam kívül akad-e még hazában költő,
eh, de mit is beszélek, hisz én sem az vagyok
aki őrjítő fáradtsággal és a gyötrő
tudatlansággal vívódva egyre csak jajong?

Aki vizslatja a versírás-tudományt,
aki folyton szebbre, jobbra törekszik,
és aki nem hagyja félrevinni magát,
látva sok kortársa, amint pöffeszkedik.

A kérdés unalmas, érdektelen, de nyitott
választ nem várok és így nem is érkezik majd,
ami benéz az ablakon, legfeljebb ritkán
irigység, rémkép képzés és tompa kritika.