Kötnöm kellene-illene
neved napjához némi jót,
olyan kiválót kiváltót,
és egészen hozzád valót,
de a leckét alaposan
feladtad már nekem régen.
Nincs csillag annyi az égen,
mint amennyi tested éke
lehetne, hogyha lehoznám
őket, persze, csak ha kérnéd,
hogy magadra kenhesd krémként,
eltompítva összes fényét
a sok kis haszontalannak.
De meg nem kívántad őket,
merőben más eszközökkel
kell így köszöntenem téged.
...
Mondjuk e verssel, ha el nem téped.
Elfogadod s elolvasod. Tényleg.
Amit már amúgy is tudsz, megérted,
sőt mosolyogsz, mert látod, én még nem.
RSS Feed
