Bősze György emlékére

Idén még osztottak rá szerepet,
ám színpadon látni nem lehetett,
most, így utólag tudni vélem már,
szép lassan záródott be a kincstár.

Furán simított meg ennek szele
egy lágy későtavaszi reggelen,
amikor a Földes háta mögött,
a korlátnak dőlve halkan nyögött,

vagy épp szerepet mormolt magában,
rendelőrámpán, orvosra várva.
Örömmel olvastam, hogy visszatért,
de az öröm, remény csak ennyit ért.

Ím véget ért Az élet mint olyan,
most túljátszotta, hogy meghalt Yona.
Azt hiszem most is csak játszik nekünk,
de e darabra nincsen még jegyünk.