Tollkoptató Művészeti Kezdemény
Kövessen
  • Főoldal
  • Rólam
    • Magamban beszélek...
  • Ízelítő írásaimból
    • Mesék >
      • Félperces mesék
      • A láthatatlan bátorság
      • Az élet vize
      • Elfogadás
      • Kicsit rossz, kicsit jó
      • Férjválasz
      • Mese a láthatatlan erőről
      • Szépek szépe
      • Ez már valami
      • A fenyő
      • Okosék országa
      • Nyúlkrampusz
      • Nyúlkrampusz 2
      • A meg nem értett tehetség
    • Líra >
      • Haiku >
        • Az évszakok játéka
      • Limerick >
        • Harc a zavaron
        • Englishman in Europe
        • Pokol
        • Lukat a csövön
        • A biogazdász
        • A nőorvos
        • Az "erényes" nő
        • Távolság
        • Férfiak
        • Euro limerickek
    • Próza >
      • 40 perc
      • A verseny
      • Az inkvizíció
      • Együtt
      • Megy a juhász a szamáron...
      • Nemiség és egyebek...
      • Eső szalonna
      • -Tlan, -tlen
      • Vérvétel
      • A törzsvásárlói kártya
      • Az ember, aki ráért
      • A macska
  • Műhelytitkok
    • Félreértelmező szótár
  • Szövegmágus
    • Megrendelési információk >
      • Árlista, megrendelés
  • Melegen ajánlom
    • Bonyolítok
    • Scribd
    • Miskolci Muzsikusok
    • Hangfelhő/Soundcloud
    • Még több vers
    • Még több kortárs vers
    • Még több kortárs irodalom
  • Közös többszörös
    • Poéma
    • Poét
    • Piszkozat
    • Pearltrees
  • Elmélkedések
  • Szikrák
  • Szó nélkül soha!
  • Hallgasson
  • Könyvesboltom
  • Tégy mindent rendbe!
  • Kapcsolat

Nemzethy

2/3/2014

0 Comments

 
Bizony csak lesheti,
aki nem lett Nemzethy
miért fricskázta orrán
végzete ilyen csúnyán.

Miként sodródott margóra
s miként gyűjtöget apróra,
hogy betevőjét ki tudja fizetni
miért kényszerül borát vizezni.

Zsíros falatot szájában nem forgat,
keze bársonyos kelmét nem foghat,
le kell mondjon minden hívságról,
vagy csak egyről: a naivságáról.

Feladni elveit oly fájdalmas, oly nehéz,
pedig lehetne ő is lovag, sőt vitéz,
de ehhez a játékba bele kellene mennie
a játékba, ahol nem sikerülhet nyernie,

Melyben minden játékos született csaló,
útonálló, haramia, megátalkodott rabló.
Áldozat szerepet betölthet, de mi végre,
ha példát tettével nem állít e népnek?!

Csak emelkedjen az uralkodó elit felé
magányosan száguldó rakétaként,
s ne törődjön, hogy utol sokan nem érik,
de a bejárt pályát felderíteni remélik.
 
Látniuk kell, hogy van más az urambátyámon túl
látniuk, egészséges lélekben a lelkiismeret dúl.
S lám nem kevesebb, ki a rögöt tapossa
pontosan az jut feljebb, az jut a magosba.
0 Comments



Leave a Reply.

    Archívum

    January 2015
    December 2014
    November 2014
    October 2014
    September 2014
    August 2014
    July 2014
    June 2014
    May 2014
    April 2014
    March 2014
    February 2014
    January 2014

    Kategóriák

    All
    Fáradtság
    Humor
    Reggel

    RSS Feed

Powered by Create your own unique website with customizable templates.