 Ismeretlen szerző (XX-XXI. sz.)
Elkerülhetetlennek tűnik a bemutatkozás. Sokáig kergettem azt a hiú ábrándot, hogy névtelenül publikálhatok és majd az írásaim vallanak helyettem. Nem vagyok befelé forduló személyiség, nem rémisztett el a nyilvánosság. Mindössze nem szerettem volna követni az általam annyira gyűlölt
trendet, nevezetesen azt, hogy előbb pozicionálom magam, majd alkotok. Ez nem sikerült. Egyrészt fából vaskarika az a próbálkozás, hogy nem engedek belátást a “kulisszák” mögé, másrészt legbensőbb érzéseimet teregetem ki írásaim által. Ha valaki igazán meg szeretne ismerni, a terveim szerint folyamatosan bővülő és színesedő oldalamon közölt írásokból megteheti. Több helyen publikálok a nyomtatott és online médiában egyaránt. Nagyképűség nélkül mondhatom egy jobb kereső segítségével könnyen rám lehet akadni a világhálón. Az újságosnál ott lelhetnek meg, ahol az egerek laknak: az alsó polcon a ládák mögött az eladhatatlan irodalmi lapok hasábjain. Önálló kötetem nincs és ha sikerül elérnem, akkor nem is lesz. Vagyok olyan pimasz, hogy megvárom kiadjanak. Arra már ráébredtem, hogy ha nem adnak ki azzal nem én veszítek okvetlenül. Nem vagyok annyira kevély, hogy kemény pénzeket fizessek azért, hogy egy borítón lássam a nevem. A magánkiadás ezért nem szerepel a terveim között. Egy igazi kiadó pedig nem okvetlenül azt adja ki ami a legszebb, vagy legjobb, hanem ami a legeladhatóbb. Így előre láthatólag az e-bookok világába fogok menekülni, de nem ez a kérdés az, ami naphosszat foglalkoztat. Hiszem azt, hogy mindig voltak és lesznek problémák, megoldásra váró kérdések és mindig lesznek, akik a megoldásra kísérletet tesznek. Ez vagyok én. Aztán vannak akik erre tesznek. Ők az utóbbiak. Tudnak még követni? Ha igen jó hírrel szolgálhatok, mert akkor ez azt jelenti, hogy szintén az előbbi csoportba tartoznak. Tudom, hogy megtehetik, tudom, hogy eljátszhatják a vakot a süketet és a némát. Majd leszek a szemük, fülük és a szájuk. Ha egyetértenek vele, örömmel olvasnak, ha nem, kritizálni fognak. Ebben az esetben már sikert könyvelhetek el, mert párbeszédre bírtam őket. Egyet nem tehetnek meg ha elolvasták amit írtam: úgy tenni, mintha ezt nem tették volna meg. Nem fogom megváltani a világot, de porszem leszek a fogaskerekek között, ami ilyetén mód időnként el-elakasztja azt a gépezetet, mely az emberiséget hajtja-repíti a teljes és méltatlan megsemmisülés felé. Interdiszciplináris érdeklődésű, integratív szemléletű, kreatív gondolkodóként felelősséget érzek a globális emberiségért - nagy szavak tudom - ezért úgy határoztam, hogy a művészet, a kultúra és a szerény személyemben rejlő lehetőségek kiaknázásával egy jobb, szebb, igazságosabb világ hírnöke, “apostola” leszek. Írásaimmal - legyenek azok lírai, drámai, vagy esetleg epikai keretek közé szorítottak, szórakoztató, vagy elgondolkodtató művek, alkossam őket akár belső indíttatásból, vagy akár felkérésre minél szélesebb - de nem minden áron - közönséget kívánok kiszolgálni. Amennyiben ez a néhány sor nem vette el a kedvét, nézzen be hozzám! |
Ezt írták rólam
|
Tisztelt Látogató!
Ha örömet okoztam írásaimmal és megteheti, kérem, hogy támogassa munkámat!
Nagybecsű adományát előre is köszönöm.
Nagybecsű adományát előre is köszönöm.
