Tollkoptató Művészeti Kezdemény
Kövessen
  • Főoldal
  • Rólam
    • Magamban beszélek...
  • Ízelítő írásaimból
    • Mesék >
      • Félperces mesék
      • A láthatatlan bátorság
      • Az élet vize
      • Elfogadás
      • Kicsit rossz, kicsit jó
      • Férjválasz
      • Mese a láthatatlan erőről
      • Szépek szépe
      • Ez már valami
      • A fenyő
      • Okosék országa
      • Nyúlkrampusz
      • Nyúlkrampusz 2
      • A meg nem értett tehetség
    • Líra >
      • Haiku >
        • Az évszakok játéka
      • Limerick >
        • Harc a zavaron
        • Englishman in Europe
        • Pokol
        • Lukat a csövön
        • A biogazdász
        • A nőorvos
        • Az "erényes" nő
        • Távolság
        • Férfiak
        • Euro limerickek
    • Próza >
      • 40 perc
      • A verseny
      • Az inkvizíció
      • Együtt
      • Megy a juhász a szamáron...
      • Nemiség és egyebek...
      • Eső szalonna
      • -Tlan, -tlen
      • Vérvétel
      • A törzsvásárlói kártya
      • Az ember, aki ráért
      • A macska
  • Műhelytitkok
    • Félreértelmező szótár
  • Szövegmágus
    • Megrendelési információk >
      • Árlista, megrendelés
  • Melegen ajánlom
    • Bonyolítok
    • Scribd
    • Miskolci Muzsikusok
    • Hangfelhő/Soundcloud
    • Még több vers
    • Még több kortárs vers
    • Még több kortárs irodalom
  • Közös többszörös
    • Poéma
    • Poét
    • Piszkozat
    • Pearltrees
  • Elmélkedések
  • Szikrák
  • Szó nélkül soha!
  • Hallgasson
  • Könyvesboltom
  • Tégy mindent rendbe!
  • Kapcsolat

Szolgálati közlemény

31/12/2014

0 Comments

 
Szellemi iszapbirkózásnak
a továbbiakban helye nincs.
Túlkínálat van az iszapból,
ám a szellem igen ritka kincs.
0 Comments

Már a mesék sem a régiek

30/12/2014

0 Comments

 
P { margin-bottom: 0.21cm; } Mézes máz, vagy bűzös ház
-morfondírozott Juliska,
mikor a Vasorrúval
a cukrot kandírozta.

Éjfélkör tökön lövegölök,
vagy bevárom a tökszit?
-csalta lépre magát Pipő
s törte szilánkokra az üvegci.

Százéves álom utáni hajnal
könnyedén hasadt szerteszét,
midőn Csipkerozál ajkaira hajolva
szájszag deluxe ajándék lett a hercegé.

A hétfejű sárkány sikeresen
lenyakazva talált munkát,
szerencséje lett a fogyatéka:
épp kerestek háromfejű sárkányt.

A róka felfordult a romlott sajttól,
amit a hollótól dalolt ki sikerrel,
testvére hascsikarástól nyögött:
elérte a savanyú szőlőszemeket.

Törpekomplexusos óriás,
bátor egér, gyáva oroszlán,
okos szalmabábú (de ez csak vicc)
könnyen fellelhető az életpalettán.

Nem látod őket barátom?
Színvak vagy esetleg,
vagy csukott szemmel jársz?
Másképp ez nem eshet meg!


0 Comments

Dehibernáció

29/12/2014

0 Comments

 
Melyik természetellenesebb?
A téli dermedtségből
fűtéssel felébreszteni a darazsat,
vagy kövön pörgését csak néznem
inkább, hogy kegyelemből
rácsapnék egy végzetesen hatalmasat?

Maga a gondolat vétkes,
a cselekvés, vagy éppen a nem?
Egyet hazudtam képmutatóan:
én cseppet sem vagyok Isten,
élet-halálról nem dönthetek,
de nem voltam biztos, hogy ez jól van.
0 Comments

Electricité, avagy civilizációs-katasztrófa-elhárítás

28/12/2014

0 Comments

 
Kikapcsoltam.
Áramtalanítottam.
Kinyomtam.
Leoltottam.

Rájöttem,
hogy az izzó van kiégve.
Nosza, csere!

Bekapcsoltam
Visszadugtam.
Benyomtam.
Felgyújtottam.

Boldogság, ami ragyog
s forgatja a számlálót,
delej nélkül semmi vagyok.
0 Comments

A félrecsúszott ajándékok

27/12/2014

0 Comments

 
Jézuska valamit félreértett.
Én egy szép macit kértem karácsonyra
ő DVD-t küldött, melyen némberek
tesznek ezt-azt hiányos ruházatban.

Aztán azt írtam még a levélbe,
a fa alá tegyen puha párnát.
Erre felnivel négy új kereket
gördített és egy takaróponyvát.

Néztem is volna rá végig csúnyán
az éjféli misén, ha elmegyek,
de inkább felszereltem a párnát
és macikkal hemperegtem egyet.
0 Comments

Karácsony másnap

26/12/2014

0 Comments

 
Ott van a róka a hóban
tegnap még másmilyen volt.
Olyan mákos bejgli forma.

Ott kaparász a sárga csibe,
egy vonallal le nem rajzolod.
Ne harapj bele a fészkibe!

Ott van a medve a barna,
őt főétekként tálalták,
de már ő is oda van szarva kenve.

Az ünnepi étkeket már ma
tovább sorolni nem tudom,
mert nem jut eszembe több állat. 

0 Comments

Karácsony

25/12/2014

0 Comments

 
Kis Jézuska, angyalok,
lehetőleg a menyből, direkt,
melegség, ajándék és fények,
sorolják a gazdagok.

Kis Jézus, kis meztelen,
jászolban melegítik a barmok,
ha adok, akkor igazán kapok,
álmodják a szegények. 

0 Comments

A karácsony a szeretet ünnepe, de lehet, hogy május elseje

24/12/2014

0 Comments

 
Jelentkezem a hullaházból.
Jobblétre szenderültem.
Ellenben áll a fa, a cipó
testéből lágyan ereget
becsapós kalácsillatot.
A csillogó fényköteleket

melyek összekeveredtek
szétbogoztam s ráhánytam
a fára, valamint a díszeket
s mert a halat élve hagytam
éhezünk nem sokat, egy keveset.
A karácsonyi dallam csattan

a rideg arcokon, a fáradtság
nem tapintható, szimplán agyonnyom,
ez már távolról sem mulatság,
sem ünnep, én már régen azt mondom,
csupán küldetés, póri huncutság
ezért gondoltam, hogy távozom.
0 Comments

Két szabálytalan haiku a szavakról, amelyek hatnak. Vagy nem. 

23/12/2014

0 Comments

 
A kemény szavak
kemény agyakra hatni
nehezen tudnak.

A puha szavak
hülyét megkacagtatnak,
okost ríkatnak.
0 Comments

Készülősdi

23/12/2014

0 Comments

 
A fene megette
ezt az egész karácsonyt,
ha akivel szeretnék
nem süthetek kalácsot.

Máshová nem mehetek,
csak, ahol dolgom akad,
de az ez ünnephez köt,
fáraszt és igen untat.

Igyekezni kell nagyon,
rohanni és kapkodni,
hogy végül elkezdhessünk
kínosan feszengni.

Vajon jönnek-e már
a drága vendégek,
vagy megússzuk idén?!
Ezek a nagy rejtélyek.

Nem is hazudhatok
meghitt várakozást,
ha hátra nem hagyom
a napi robotolást.

Ha taposnom, gázolnom kell,
másként belőlem lesz járda,
őrült folyamból kiúsznék,
nem ám holnap, de már máma.

De elsodor az ünnep
a visszatérő átok,
másként lesz-e jövőre...?
… nem sok esélyt látok.
0 Comments

Szókészlet

21/12/2014

0 Comments

 
Megköszönni,
kifejezni a hálát,
köszönetet mondani.
Lám, hogy tágítom a skálát!

Kinyírni, kicsinálni,
tönkretenni egészen,
ellehetetleníteni, padlóra küldeni..
...mennyivel gazdagabb a szókészlet!?
0 Comments

Szertenézett és nem lelé

21/12/2014

0 Comments

 
Arra lettem figyelmes,
kegyelmetlen lett a kegyelmes,
a szép pedig megrútult
és az összes semmi rám zúdult.

A jóból is megártott a sok,
a tiszta így lett csupa kosz,
a kevés soknak bizonyult,
a kurta túl hosszúra nyúlt.

Nem több, mint földrajzi fogalom
az ország, ahol lakom,
többletet magában nem hordoz,
megtűr, de nem igazán gondoz.

Érte, hogy mit tehetek én
igazi Gordiusz-rejtvény,
de ha e csomót szétvágom,
hazám sem lesz, nem országom.






0 Comments

Egyszerű szavakkal a tiszta gondolatokért

20/12/2014

0 Comments

 
Fékezett habzású szavakkal
kimosom a gondolatokat,
intelligens molekulákkal
robbantom szét a koszfoltokat.

A verseskötet-mosóporos
doboz tetejét felpattintva,
a szó-málnahabbal bemocskolt
ingtulaj, azt fehérre mossa. 

0 Comments

Ha tízezret is kell kiagyalnom

19/12/2014

0 Comments

 
Ha tízezret is kell kiagyalnom,
hogy az az egy is értelmet kapjon,
akkor is megragadom a tollat,
hogyha kell, akkor bizony marokra
és szétmázolok minden gondolatot,
versbe simítom, hisz poéta vagyok.

Persze tudom, hogy ez így nem igaz
és eme csalfaság, hosszas vigaszt
nem nyújthat, de gyújthat a költőkben
haragot, az enyémnél öldöklőbbet,
de mit tehetnék, mit is hazudhat
a hozzám hasonló firkász magának.

Hinnie, hinnem kell, hogy a munkám
értéket még, ha nem is sokan tudják,
de képvisel és azokhoz jut el,
kik megbarátkozni a többivel
nem tudnak, őket csalfának tartják,
ezért maradnak a maguk partján. 

0 Comments

Na, ki vagyok én?

17/12/2014

0 Comments

 
Múltkor néztem egy kovbojos filmet.
Én is kovboj leszek eldöntöttem.
Tervem, mint később kiderült
sajnos imigyen nem sikerül,
hiszen kovboj vagyok én már régen.

Mondjuk indiánokra nem lődözök,
ám mexikói banditákat üldözök,
akik nagyon is magyarul beszélnek,
hisz ez anyanyelve a sok szemétnek.
Identitásommal ezért küszködök.




0 Comments

Orvosilag muszáj

17/12/2014

0 Comments

 
Tanácsolják orvosilag sokat kell inni.
De nekem attól meg sokat kell pisilni.
Talán nem tudják az orvosok,
ha túl sokat iszok befosok?

Vagy tul.képp a megtisztulás a lényeg,
nem stabilizálása a keringésnek?
Mindegy, piócára nem költök,
iszok aztán itt-ott fröcskölök.

Felpörög, ami amúgy sem pihent,
elő a vödröt, úgysem látott ilyet
még a nép, aki újat követel feszt,
ha van gyomra nézze végig ezt. 


0 Comments

Mindig találkozom valami újjal, meglepővel

16/12/2014

0 Comments

 
Megtudtam, hogy a versben nem a rím a fontos.
Tehát nem a legfontosabbak közé sem sorolandó
a sorok végén kellemesen együtt hangzó,
hanem úgy á la nature nem kell a fránya csengő
rím már máma, bongó tartalom, a szívfecserő
mindent visz helyette még, ha ama vers játékos (is).

Nem gondoltam volna, hogy egy verskommentből
tudom meg az alapigazságot, hogy mi a frankó,
elvárt, kívánt, úgy tűnik hiánycikkszerű együttható
-most direkt nem számolom a szótagszámot sem,
hiszen nem elvárás már az sem valószínűleg-
és lám igaz lehet, mert a karmolás megy egyből.

Minőségért nem, a mennyiségért inkább állok jót,
bár szívesebben egy jót, egy hamisat közösülnék,
(meg kell vallanom eltölt némi ferde elégedettség,
mikor ilyen remek, funkció nélküli szóhasználat
miatt gondolják a költőjéről, hogy egy állat)
és, ha tehetem kacagva támasztom alá a nyilvánvalót. 


0 Comments

Felgyújtották a kukánkat

15/12/2014

0 Comments

 

Lehunytam a szemem,
és mire felemeltem
a kuka elolvadt.
Felgyújtották,eloltották,
úgy maradt.

Most nincsen kukánk
csak egy, az is sután
félkeréken meredez magában,
szemetet elnyelni rest.
Gyújtogató! A kurva anyádat!

Ja, ma van Advent harmadik vasárnapja.
Na várakozzál békében, nyugalomban!

0 Comments

A mentális deficit

14/12/2014

0 Comments

 
A mentális deficit jele
szóba elegyedni velem,
a vitathatatlant vitatni,
vitán kívül kikapni.

Rimánkodni a szamárnak csökönyösen,
majd kifogásaim hallgatni örökösen,
megvilágítani a nyilvánvalót,
amíg fel nem kapok egy karót.

Érzékszervekkel győzködni az eszetlent,
aztán elvérezni a kilencedik menetben.
Hajtani a magáét, mint a motollát,
bízva ettől kelmem elejti a tollát.

Sok beszédnek sok az alja, sőt
kezem ellen használhatnak vésőt,
az írástól nem tudnak eltántorítani,
az csak úgy megy, ha magamnak mondom: Coki!

0 Comments

Ember vagyok

13/12/2014

0 Comments

 
Fúj, de undorító vagyok!
Most látom csak: egy ember!
Tükröt utamba ki tett?
Hadd fogjam meg, hadd lakoljon!

Lelkiismeretem zsákját
be még alig foldoztam
és most újrastoppoljam
újonnan metszett nyílását?

Húzzam újra önbizalmam
szerteszét repedt falát,
itt-ott dúcoljam alá,
vagy összeomolni hagyjam?

Ember vagyok. Sebezhető.
Megvédeni nem nehéz
és az sem, hogy ne tegyék,
ám a kérdés még eldöntendő.




0 Comments

Az állománynak tágítása

12/12/2014

0 Comments

 
Amit írás címén
művelek nem egyéb
fájdalom,
csak szánalom!

Tollat kezembe
amiért veszek
tüntetnek,
majd büntetnek.

Esküdtszékem
már nem fér be
a terembe,
csak a ligetbe.

Árnyas fák alatt
megkárosított százak
ordibálnak,
sárral megdobálnak.

Csodás pakolás ez
rusnya bőrömnek,
a népbírák
műveim olvasták.

Tapasztalat áldozata
lehet a magamfajta,
sokat mondó
tollkoptató.

Fellebbezni nem fogok,
szóbörtönbe vonulok,
megtettem,
amire szerződtem.

Víz ugyanúgy nem folyhat,
bárki, bármit papolhat,
észrevétlenül
szűkült a szellemi űr.


0 Comments

Mikor is?

10/12/2014

0 Comments

 
A múlt kísért most
s egykor a ma
a jövőt nyomasztja majd.

A tegnap maként rettegett
tegnapelőtt egész nap,
akár a holnap mostan.

Sajnos nem rendelkezem
múltbéli prognózissal
és jövő heti memoárral
. 
0 Comments

Talán a penész megész

10/12/2014

0 Comments

 
Gnómokat csúfoló ábrázatok
vesznek körül fagyos hadseregként
és bármerre, bármilyen gyorsan futok
lihegnek mindenhol kísértetként.

Szellemek, akik meg sem halt
emberekből kacsintanak elő,
tartanak unalmas halotti tort,
már kiszáradt belőlük a velő.

Csontjaikat csörgetve járnak
körülöttem valami táncot,
de egymást sem kérnék fel párnak,
köztük nem szövődnek románcok.

Valahogyan mégis szaporodnak,
elférni tőlük már nehézkes,
míg más pusztul, ők fennmaradnak,
bár sziluettjük már penészes. 

0 Comments

Az aránypár

8/12/2014

0 Comments

 
Az emberi természetet
szakadatlan csak kutatva,
az alábbi különleges
végeredményre jutottam.

Minél okosabb, műveltebb
is egy ember, megszólalni
nyíltan egyáltalán nem mer,
vagy legfeljebb csak suttogni.

Ám ezzel szemben a tuskó
recsegése, ropogása
mérföldekre is hallható
kivált, ha száraz tartalma.

Csendet hallani a vágyam.
Harsány hangok hóhéraim,
mégis özönlenek százan.
Vannak valahol társaim?
0 Comments

Advent második vasárnapján

7/12/2014

0 Comments

 
Advent második vasárnapján
éppen fordultam befelé már,
a nagy Várakozás örömmel,
töltött vón' éppen el, vagy mivel,

mikor petárdarobbanásra
ijedtem és szirénázásra,
üvöltözésre, üvegcsörömpölésre
általam tolerálhatatlan idillre.

Persze a meccs mindenek előtt,
a mindjárt érkező újszülött
fogadásának torz jelképe,
de csak én mondom: ezt nem kéne.

Másnak van itt az ideje most,
de ezrek bámulják ezt a fost.
A lelátók törzsközönsége,
így vár szeretet ünnepére.


0 Comments
<<Previous

    Archívum

    January 2015
    December 2014
    November 2014
    October 2014
    September 2014
    August 2014
    July 2014
    June 2014
    May 2014
    April 2014
    March 2014
    February 2014
    January 2014

    Kategóriák

    All
    Fáradtság
    Humor
    Reggel

    RSS Feed

Powered by Create your own unique website with customizable templates.