Tollkoptató Művészeti Kezdemény
Kövessen
  • Főoldal
  • Rólam
    • Magamban beszélek...
  • Ízelítő írásaimból
    • Mesék >
      • Félperces mesék
      • A láthatatlan bátorság
      • Az élet vize
      • Elfogadás
      • Kicsit rossz, kicsit jó
      • Férjválasz
      • Mese a láthatatlan erőről
      • Szépek szépe
      • Ez már valami
      • A fenyő
      • Okosék országa
      • Nyúlkrampusz
      • Nyúlkrampusz 2
      • A meg nem értett tehetség
    • Líra >
      • Haiku >
        • Az évszakok játéka
      • Limerick >
        • Harc a zavaron
        • Englishman in Europe
        • Pokol
        • Lukat a csövön
        • A biogazdász
        • A nőorvos
        • Az "erényes" nő
        • Távolság
        • Férfiak
        • Euro limerickek
    • Próza >
      • 40 perc
      • A verseny
      • Az inkvizíció
      • Együtt
      • Megy a juhász a szamáron...
      • Nemiség és egyebek...
      • Eső szalonna
      • -Tlan, -tlen
      • Vérvétel
      • A törzsvásárlói kártya
      • Az ember, aki ráért
      • A macska
  • Műhelytitkok
    • Félreértelmező szótár
  • Szövegmágus
    • Megrendelési információk >
      • Árlista, megrendelés
  • Melegen ajánlom
    • Bonyolítok
    • Scribd
    • Miskolci Muzsikusok
    • Hangfelhő/Soundcloud
    • Még több vers
    • Még több kortárs vers
    • Még több kortárs irodalom
  • Közös többszörös
    • Poéma
    • Poét
    • Piszkozat
    • Pearltrees
  • Elmélkedések
  • Szikrák
  • Szó nélkül soha!
  • Hallgasson
  • Könyvesboltom
  • Tégy mindent rendbe!
  • Kapcsolat

Csorda

25/1/2014

0 Comments

 
Tehenek zöld réteken
egyfolytában legelnek.
Nem bántja őket semmi,
de muszáj őket néha fejni.

Könnyebbülést hoz
a tőgynyitás a fakadó,
már nem feszít úgy,
mint hólyagot a húgy.

Tehenek zöld réteken
beteg elméleteken
nevelkedő gulyások
hoztak rontást rátok.

Tejelnetek kell, ma már
ha tőgyetek üres, habár
fű sem jut már elég
miben dúskáltatok nemrég.

És elmentek lopni, orozni,
fillérekért magatok eladni
sumákolva teljesíteni a tervet
így nem a gazda, csak az isten ver meg.

Álljatok be mind a sorba!
Így ni! Szépen menetel a csorda.
Az út végén áll a vágóhíd,
mi szirén énekével egyre hív.

Tagadjátok? Ez nem így van?
Akkor csapjatok az asztalra!
Ha a csattanás fülemet kikezdi,
érdemes lesz bőgésetekre figyelni.

Addig nem vagytok csak tömeg,
miből vezéretek ágyút tömet,
külön marha csak az lesz,
aki magán erőt vesz.
0 Comments



Leave a Reply.

    Archívum

    January 2015
    December 2014
    November 2014
    October 2014
    September 2014
    August 2014
    July 2014
    June 2014
    May 2014
    April 2014
    March 2014
    February 2014
    January 2014

    Kategóriák

    All
    Fáradtság
    Humor
    Reggel

    RSS Feed

Powered by Create your own unique website with customizable templates.