Pán reggel a fülembe harsogott.
Fújta sípját, táncra csábított.
Felráncigált az ágyról
s kivezetett a szobából.
Ki a tornácra, falu szégyenére,
- így jár, ki nem ügyel szemérmére -
mit törődött hálóöltönyömmel,
hiszen mulatni, viháncolni jött el.
Csipkedte az orcám, a popsim
eltépte az ingem, levette a zoknim.
Szép leánynak szólított a bohó
rádöbbentem: e kéjenc rövidlátó.
Fújta sípját, táncra csábított.
Felráncigált az ágyról
s kivezetett a szobából.
Ki a tornácra, falu szégyenére,
- így jár, ki nem ügyel szemérmére -
mit törődött hálóöltönyömmel,
hiszen mulatni, viháncolni jött el.
Csipkedte az orcám, a popsim
eltépte az ingem, levette a zoknim.
Szép leánynak szólított a bohó
rádöbbentem: e kéjenc rövidlátó.