Tollkoptató Művészeti Kezdemény
Kövessen
  • Főoldal
  • Rólam
    • Magamban beszélek...
  • Ízelítő írásaimból
    • Mesék >
      • Félperces mesék
      • A láthatatlan bátorság
      • Az élet vize
      • Elfogadás
      • Kicsit rossz, kicsit jó
      • Férjválasz
      • Mese a láthatatlan erőről
      • Szépek szépe
      • Ez már valami
      • A fenyő
      • Okosék országa
      • Nyúlkrampusz
      • Nyúlkrampusz 2
      • A meg nem értett tehetség
    • Líra >
      • Haiku >
        • Az évszakok játéka
      • Limerick >
        • Harc a zavaron
        • Englishman in Europe
        • Pokol
        • Lukat a csövön
        • A biogazdász
        • A nőorvos
        • Az "erényes" nő
        • Távolság
        • Férfiak
        • Euro limerickek
    • Próza >
      • 40 perc
      • A verseny
      • Az inkvizíció
      • Együtt
      • Megy a juhász a szamáron...
      • Nemiség és egyebek...
      • Eső szalonna
      • -Tlan, -tlen
      • Vérvétel
      • A törzsvásárlói kártya
      • Az ember, aki ráért
      • A macska
  • Műhelytitkok
    • Félreértelmező szótár
  • Szövegmágus
    • Megrendelési információk >
      • Árlista, megrendelés
  • Melegen ajánlom
    • Bonyolítok
    • Scribd
    • Miskolci Muzsikusok
    • Hangfelhő/Soundcloud
    • Még több vers
    • Még több kortárs vers
    • Még több kortárs irodalom
  • Közös többszörös
    • Poéma
    • Poét
    • Piszkozat
    • Pearltrees
  • Elmélkedések
  • Szikrák
  • Szó nélkül soha!
  • Hallgasson
  • Könyvesboltom
  • Tégy mindent rendbe!
  • Kapcsolat

Éjjeli gondolatroham

8/8/2013

0 Comments

 
Átnyúltam a konzerválóitalért
és fülembe suttogott a gyertya
egyetlen titkot el nem árulna
Hosszat húztam nem másért
belőle, hogy testem fájdalma
egy éjszakára magamra hagyhatna.

Hátul az őrült Muszorgszkij
tárlata nyílt meg a lemezjátszón
halkan, ám aludni vágyó
idegei szerint a belépti díj
drágának bizonyult, de tenyérbemászón,
így se állítottam a hangerőszabályzón.

Állandó lakos királynő
alvást színlelt sikertelen
kedves vendég eme helye
pillanatnyi rohamok átívelő,
de bizonytalan kézzel
a hangok közt rendet teremtett.

Magára vállalta a családi békekötést,
persze úgy a szép, ha hálaszó nem volt
így kitöltetlen hagyhatta a sort,
ahol látszólag ellenérdekű félként
a fegyverletételnek kihagyva megannyi pont
jelezte, mit és azt is, mit nem hagy.

Túl rövid az éjjel a kopár hegyen
a szellemek a sötéthez ragaszkodva
agytekervényeimbe kapaszkodva,
döntöttek a fejembe maradás mellett
s bent minden idegszálat lehangolva
szólalt meg kezük alatt a téboly-szimfónia.
0 Comments



Leave a Reply.

    RSS Feed

    View my profile on LinkedIn

    Archives

    December 2013
    November 2013
    October 2013
    September 2013
    August 2013
    July 2013
    June 2013
    May 2013
    April 2013
    March 2013
    February 2013
    January 2013

Powered by Create your own unique website with customizable templates.