Tollkoptató Művészeti Kezdemény
Kövessen
  • Főoldal
  • Rólam
    • Magamban beszélek...
  • Ízelítő írásaimból
    • Mesék >
      • Félperces mesék
      • A láthatatlan bátorság
      • Az élet vize
      • Elfogadás
      • Kicsit rossz, kicsit jó
      • Férjválasz
      • Mese a láthatatlan erőről
      • Szépek szépe
      • Ez már valami
      • A fenyő
      • Okosék országa
      • Nyúlkrampusz
      • Nyúlkrampusz 2
      • A meg nem értett tehetség
    • Líra >
      • Haiku >
        • Az évszakok játéka
      • Limerick >
        • Harc a zavaron
        • Englishman in Europe
        • Pokol
        • Lukat a csövön
        • A biogazdász
        • A nőorvos
        • Az "erényes" nő
        • Távolság
        • Férfiak
        • Euro limerickek
    • Próza >
      • 40 perc
      • A verseny
      • Az inkvizíció
      • Együtt
      • Megy a juhász a szamáron...
      • Nemiség és egyebek...
      • Eső szalonna
      • -Tlan, -tlen
      • Vérvétel
      • A törzsvásárlói kártya
      • Az ember, aki ráért
      • A macska
  • Műhelytitkok
    • Félreértelmező szótár
  • Szövegmágus
    • Megrendelési információk >
      • Árlista, megrendelés
  • Melegen ajánlom
    • Bonyolítok
    • Scribd
    • Miskolci Muzsikusok
    • Hangfelhő/Soundcloud
    • Még több vers
    • Még több kortárs vers
    • Még több kortárs irodalom
  • Közös többszörös
    • Poéma
    • Poét
    • Piszkozat
    • Pearltrees
  • Elmélkedések
  • Szikrák
  • Szó nélkül soha!
  • Hallgasson
  • Könyvesboltom
  • Tégy mindent rendbe!
  • Kapcsolat

Széll Kálmán - 2.0

23/4/2012

0 Comments

 
Picture
Ma magamba szálltam.
Megértettem.
A nemzeti együttműködés rendszerét.
Így tovább nem mehet.
Arányos és egyenlő közteherviselés.
Kiveszem a részemet.

Lehet, hogy mulasztottam.
Mea culpa.
Vezeklőövem a szögről leakasztom,
derekamra fonom, mint egy boát,
hogy szokjam milyen ha magam felakasztom
csökkentve a házelnök ellentáborát.

  Megígérem sokat fogok.
Költeni.
Minden pénzemet. De mivel mohó vagyok,
és nagyon akarom lemaradásom behozni,
hóvégéig ezzel igazán nem várhatok.
Cserébe még drágábban tudok telefonálni.

  Hatszázmilliárd! Mit tettem Istenem.
Éreztem.
Azt az utolsó doboz tejet és hősugárzót,
azt megvenni nem kellett volna már,
de ha egyszer látok gazdaságot, robogót
magával ragad engem is a mohóság, a vágy.

  Az ok a lyukas ülepű nadrágra.
Ez lehet.
Mindannyiunkat, pazarló dögöket
sújtson a turáni átok, mert ránk fér!
Zavarba hozzuk kik a fejünkön ülnek,
mert felelőtlenül szórtuk a minimálbért!
Ha lehetne egy kívánságom.
Az lenne.
Huszonöt órás napok alatt hetente
hatszor tizenkét órát dolgozzak,
a felével csökkenjen a fizetésem
s háromszor ennyit adózzak.

Egy terhet az állam válláról levennék.
Szívesen.
Ha véletlenül valamilyen furcsa oknál fogva
mindebbe egyszer csak hirtelen belehalnék,
e szennyezze e földet tetemem hulladéka.
Azt új hazámba, idegen földbe temessék.

0 Comments



Leave a Reply.

    RSS Feed

    View my profile on LinkedIn

    Archives

    December 2012
    November 2012
    October 2012
    September 2012
    August 2012
    July 2012
    June 2012
    May 2012
    April 2012
    March 2012
    February 2012
    January 2012

Powered by Create your own unique website with customizable templates.