Tollkoptató Művészeti Kezdemény
Kövessen
  • Főoldal
  • Rólam
    • Magamban beszélek...
  • Ízelítő írásaimból
    • Mesék >
      • Félperces mesék
      • A láthatatlan bátorság
      • Az élet vize
      • Elfogadás
      • Kicsit rossz, kicsit jó
      • Férjválasz
      • Mese a láthatatlan erőről
      • Szépek szépe
      • Ez már valami
      • A fenyő
      • Okosék országa
      • Nyúlkrampusz
      • Nyúlkrampusz 2
      • A meg nem értett tehetség
    • Líra >
      • Haiku >
        • Az évszakok játéka
      • Limerick >
        • Harc a zavaron
        • Englishman in Europe
        • Pokol
        • Lukat a csövön
        • A biogazdász
        • A nőorvos
        • Az "erényes" nő
        • Távolság
        • Férfiak
        • Euro limerickek
    • Próza >
      • 40 perc
      • A verseny
      • Az inkvizíció
      • Együtt
      • Megy a juhász a szamáron...
      • Nemiség és egyebek...
      • Eső szalonna
      • -Tlan, -tlen
      • Vérvétel
      • A törzsvásárlói kártya
      • Az ember, aki ráért
      • A macska
  • Műhelytitkok
    • Félreértelmező szótár
  • Szövegmágus
    • Megrendelési információk >
      • Árlista, megrendelés
  • Melegen ajánlom
    • Bonyolítok
    • Scribd
    • Miskolci Muzsikusok
    • Hangfelhő/Soundcloud
    • Még több vers
    • Még több kortárs vers
    • Még több kortárs irodalom
  • Közös többszörös
    • Poéma
    • Poét
    • Piszkozat
    • Pearltrees
  • Elmélkedések
  • Szikrák
  • Szó nélkül soha!
  • Hallgasson
  • Könyvesboltom
  • Tégy mindent rendbe!
  • Kapcsolat

Kontaktlencse

6/11/2012

0 Comments

 
Ma reggel szokott rendben
a csempebárba csendben
kilopóztam s megelőztem
a családomat én kegyetlen.

A sort nem tartottam sokáig,
gatyában álltam ott bokáig,
mert szemem fényét a lencse
láthatóra fel nem tekerte.

Enélkül a látható világnak
nekivágni csak egy ostobának
jutna eszébe ilyen szemekkel.
Dioptriák fel a kezekkel!

Hiúságom ára a láthatatlan
lencse, segítség a homályban
tapogatózó piperkőcöknek,
kik szemüveget fel nem vesznek.

Nehezen bepattintottam,
négyszer kacsintottam
és láttam, láttam, láttam!
Azt is, amit nem kívántam.

A munkahely már csak ilyen,
kevés a kelléke mi érdekel,
de a kerek varázsszilikon
elintézte, hogy láthatom.

Túlélve e traumát hazaértem.
Lencsét lefektetni tégelyébe
iparkodtam, de levéve a kupakot
nagyon fura látvány fogadott.

Az oldószerben úszkálva,
biztos sejtik mit láttam?!
Kontaktlencse lebegett,
csak tátottam a szememet.

Néztem közelre és távolra,
látásban nem voltam gátolva.
Kezemben a szelence,
lencsémnek a medence.

Ilyen rejtélyt ki látott?
Szememben is tartok
kezemben is egy példány
nem sok ez egy picit hékám?

Aztán az ügy megoldódott,
ahogy agyam kettest kapcsolt.
Több kupakban, több lencse,
van választék, kész szerencse.

Amit múlt hónapban hordtam
eltűnt egy nap, s ma megtaláltam.
Reggel a frisset feltettem,
este a régi tartót felvettem.

Nem csak vak vagyok, hülye is
elfeledem hová teszek s mit,
de amíg csak a lencsében tévedek
másban nagy kárt nem tehetek.
0 Comments



Leave a Reply.

    RSS Feed

    View my profile on LinkedIn

    Archives

    December 2012
    November 2012
    October 2012
    September 2012
    August 2012
    July 2012
    June 2012
    May 2012
    April 2012
    March 2012
    February 2012
    January 2012

Powered by Create your own unique website with customizable templates.