Tollkoptató Művészeti Kezdemény
Kövessen
  • Főoldal
  • Rólam
    • Magamban beszélek...
  • Ízelítő írásaimból
    • Mesék >
      • Félperces mesék
      • A láthatatlan bátorság
      • Az élet vize
      • Elfogadás
      • Kicsit rossz, kicsit jó
      • Férjválasz
      • Mese a láthatatlan erőről
      • Szépek szépe
      • Ez már valami
      • A fenyő
      • Okosék országa
      • Nyúlkrampusz
      • Nyúlkrampusz 2
      • A meg nem értett tehetség
    • Líra >
      • Haiku >
        • Az évszakok játéka
      • Limerick >
        • Harc a zavaron
        • Englishman in Europe
        • Pokol
        • Lukat a csövön
        • A biogazdász
        • A nőorvos
        • Az "erényes" nő
        • Távolság
        • Férfiak
        • Euro limerickek
    • Próza >
      • 40 perc
      • A verseny
      • Az inkvizíció
      • Együtt
      • Megy a juhász a szamáron...
      • Nemiség és egyebek...
      • Eső szalonna
      • -Tlan, -tlen
      • Vérvétel
      • A törzsvásárlói kártya
      • Az ember, aki ráért
      • A macska
  • Műhelytitkok
    • Félreértelmező szótár
  • Szövegmágus
    • Megrendelési információk >
      • Árlista, megrendelés
  • Melegen ajánlom
    • Bonyolítok
    • Scribd
    • Miskolci Muzsikusok
    • Hangfelhő/Soundcloud
    • Még több vers
    • Még több kortárs vers
    • Még több kortárs irodalom
  • Közös többszörös
    • Poéma
    • Poét
    • Piszkozat
    • Pearltrees
  • Elmélkedések
  • Szikrák
  • Szó nélkül soha!
  • Hallgasson
  • Könyvesboltom
  • Tégy mindent rendbe!
  • Kapcsolat

A költő pennája

17/4/2012

0 Comments

 
Picture
A költő pennája akár ügyes,
akár csapnivaló bolond,
ha gazdája az ami, véres,vizes,
tejes, nyálas, gennyes nyomot
hagy a fehér és talán szűzies,
remélve még nem használt papíron.

  Kettőjük közt további lényegi különbség,
csak a szorgalom értelmezéséből fakadhat.
Egyikük körmöl, nappallá téve az éjjelt,
a másiktól még a kaktusz is kiszáradhat.
Ez mindenkiét, amaz nem keresi önnön örömét
sem. Rest ölébe venni a füzetet s kezébe a tollat.

  Ennek tolla ütött-kötött, de megbecsült,
annak díszdobozában hever porosan.
Ez, ne adj Isten a lottónyeremény, ha beüt
sem cserélné le, óvná tovább gondosan,
az, nem leplezi a mindent kitöltő derűt,
ha a megkímélt pennán továbbadhat.

Madarat tolláról és az embert is,
a kifejezés eme ősi eszköze hivatott,
hogy árulójává legyen annak ki ír,
de annak is ki irkát róni elmulasztott.
Ezért iparkodjon, aki tud és bír!
Ki nem, költő címet ne bitoroljon!

0 Comments



Leave a Reply.

    RSS Feed

    View my profile on LinkedIn

    Archives

    December 2012
    November 2012
    October 2012
    September 2012
    August 2012
    July 2012
    June 2012
    May 2012
    April 2012
    March 2012
    February 2012
    January 2012

Powered by Create your own unique website with customizable templates.