Sosem voltam jó mértanból, vagy geometriából. Lám, már e kettő között sem tudok különbséget tenni, de most súgják nekem – persze lehet, hogy rosszul – a kettő ugyanazt jelenti.
Lehet. Ezzel vitába szállni nem merek, de igazán nem is célom.
Csodálkozva hallgatom, amikor mindenféle varázslatos idomokról – mellek, finom tompor – legyen az sík, vagy mértani (test) folyik előadás. Egyenes háttal – nem úgy, mint iskolában, ahol a szögfüggvényektől nőtt púp a hátamon. Igazából nem is azoktól, hanem a pad alá bújási kísérletektől nehogy felszólítsanak, de ez más tészta.
Most, mikor már érettségi tölti ki zsebemet, bátran szembenézhetek gyermekkorom rettegett tanárával, a matematika felfoghatatlan professzorával. Mármint az felfoghatatlan számomra, hogy annyi sok szép tantárgy közül, miért választja valaki a matematikát. (Tudom a választ: hóhérnak túl alacsony volt és nem vették fel.)
Egyszóval meghallgatom, amiről egykor hallani sem akartam; a mértani – vagy geometriai - tudományokat.
Most éppen háromszögekről folyik a diskurzus. Milyen a hegyesszögű és milyen a tompaszögű háromszög, mi a különbség köztük és egyéb ilyen elhanyagolható, ámde egyeseknek oly fontos kérdések.
Tulajdonképpen nem is olyan unalmas ez a téma.
Mindjárt ott van ez a trapéz. Miért is nincs meg a teteje? Én megtaláltam a tetejét egy a lapon mellette fekvő háromszög képében, de váltig állítják, hogy a kettőnek így semmi köze nincs egymáshoz. Mivel nagyon ellenkeznek tudom, hogy elevenükre tapintottam és elkönyveltem magamban, a trapézt szegényt megcsonkították, de tagadják, tagadják, mintha az életük múlna rajta!
Aztán látok egy háromszöget, aminek levágták a csúcsát és így lett belőle egy kis háromszög és egy – magam sem hiszek a szememnek – kisebb forma trapéz.
Ebben a csúcsban lehet elrejtve az igazság.
Csúcs, csúcs, hegyes csúcs. Meg ne bökj hegyesszög!
Apropó, hogyan is lehet hegyesszögből tompaszöget csinálni? Felismerve a trapéz megcsonkításának törvényszerűségeit, bátran kijelenthetem, hogy le kell törni belőle egy darabot és a kiálló szilánkokat, sorjákat a fejes vonalzóval lehet egyenesre egyengetni.
Egyenes! Erről is eszembe jutott valami. Egyenesen a matematika előadásról fognak visszaszállítani az én meleg, barátságos kis cellácskámba, az elmegyógy- és intézetbe.
Majd onnan küldök egy téglalap alakú borítékba - füle háromszög – egy négyzetesre hajtogatott levelet.
Addig is előveszem a körzőmet és ...
Lehet. Ezzel vitába szállni nem merek, de igazán nem is célom.
Csodálkozva hallgatom, amikor mindenféle varázslatos idomokról – mellek, finom tompor – legyen az sík, vagy mértani (test) folyik előadás. Egyenes háttal – nem úgy, mint iskolában, ahol a szögfüggvényektől nőtt púp a hátamon. Igazából nem is azoktól, hanem a pad alá bújási kísérletektől nehogy felszólítsanak, de ez más tészta.
Most, mikor már érettségi tölti ki zsebemet, bátran szembenézhetek gyermekkorom rettegett tanárával, a matematika felfoghatatlan professzorával. Mármint az felfoghatatlan számomra, hogy annyi sok szép tantárgy közül, miért választja valaki a matematikát. (Tudom a választ: hóhérnak túl alacsony volt és nem vették fel.)
Egyszóval meghallgatom, amiről egykor hallani sem akartam; a mértani – vagy geometriai - tudományokat.
Most éppen háromszögekről folyik a diskurzus. Milyen a hegyesszögű és milyen a tompaszögű háromszög, mi a különbség köztük és egyéb ilyen elhanyagolható, ámde egyeseknek oly fontos kérdések.
Tulajdonképpen nem is olyan unalmas ez a téma.
Mindjárt ott van ez a trapéz. Miért is nincs meg a teteje? Én megtaláltam a tetejét egy a lapon mellette fekvő háromszög képében, de váltig állítják, hogy a kettőnek így semmi köze nincs egymáshoz. Mivel nagyon ellenkeznek tudom, hogy elevenükre tapintottam és elkönyveltem magamban, a trapézt szegényt megcsonkították, de tagadják, tagadják, mintha az életük múlna rajta!
Aztán látok egy háromszöget, aminek levágták a csúcsát és így lett belőle egy kis háromszög és egy – magam sem hiszek a szememnek – kisebb forma trapéz.
Ebben a csúcsban lehet elrejtve az igazság.
Csúcs, csúcs, hegyes csúcs. Meg ne bökj hegyesszög!
Apropó, hogyan is lehet hegyesszögből tompaszöget csinálni? Felismerve a trapéz megcsonkításának törvényszerűségeit, bátran kijelenthetem, hogy le kell törni belőle egy darabot és a kiálló szilánkokat, sorjákat a fejes vonalzóval lehet egyenesre egyengetni.
Egyenes! Erről is eszembe jutott valami. Egyenesen a matematika előadásról fognak visszaszállítani az én meleg, barátságos kis cellácskámba, az elmegyógy- és intézetbe.
Majd onnan küldök egy téglalap alakú borítékba - füle háromszög – egy négyzetesre hajtogatott levelet.
Addig is előveszem a körzőmet és ...
RSS Feed