Önundor

Egy megalkuvó gennyláda,
aminek szilárd az oldala,
hogy ne folyjon ki a trutyi,
ez vagyok én, tetszik tudni?

Egy moslékos vályú
absztrakt formájú,
de benne mély a vágás,
én a moslék, mint a hányás.

Egy pöcegödör vagyok inkább,
ami majdnem kiöntött immár,
szélén bugyog a fekália,
oly förtelmes, mint az illata.

Dögkútra hasonlítok amúgy,
oszló hullákra vagyok tanú,
de még mindig fér újabb belém
mondjátok már: belőlem elég!