Kényszerreggel

Reggel az álomszálakat
a nagy rozsdás ollóval
vágtam le hamar nyakamról,
ugyanis fojtogattak.

Nem mondom, hogy gonosz démon,
vagy holmi galád lidérc
font fájdalomból szép lasszót,
viselni kravátliként,

de, ha nem ők, akkor ugyan
kit zavart boldogságom?
Lehettem volna a párna
ura tovább, ha hagyott

volna aludnom, de megint
itt egy HA, - ha nem volna,
de jó volna a mindenit -
s nem hagyott az otromba.