(V)iszony kettő, avagy a gyűlölet visszavág

drawception.com

Gyűlölöm az embereket.
Mondd, mit szeressek rajtuk!?
Szétroncsolva nincs is más,
csak a szívük, meg az agyuk.

Emlékszel még a legutóbb,
a padlóról mikor s ki
emelt fel és nem rúgott
beléd még, ahol nem látni?

Ki adott egy harapásnyit,
amikor jócskán maradt
a falatból neki is,
holott gatya rajta szakadt?

Volt ki nem nevetett rajtad,
ha a csorda kacagott?
És emlékszel, hogy hagytad,
mint holmi rozsdás kacatot?

Téged senki nem árult el,
csupán csak passzióból?
A sors mióta vetett
Magyarország partjaihoz?

Gyűlölöm az embereket.
Te is gyűlölhetsz bátran.
A tiszta helyzeteket
szeretem, s nem amin máz van.