Beleharaptam a ködbe,
a reggeli párába,
jól igaz nem laktam tőle,
nem is került drágába.
Belenyeltem a napfénybe,
megégette a torkom,
Így szólt anyám: Hát gyermekem,
bolond vagy te én mondom!
Ellenérvem egy sem akadt,
a früstökidő lejárt,
anyám hamar dalra fakadt
s én megittam a teám.