Pofa be!

Tessék, csak tessék,
most szabad beszélni,
üvölteni is,
de azt is csak halkan!

Elmesélhetném,
de nem teszem mégsem,
feledni végleg,
kedvem lenne gyakran.

Titkolom miért,
csendben, szégyenkezve,
s érzem képemen,
ha gúnypofon csattan.

Becsületemért,
kénytelen-kelletlen,
ezt is lenyelem,
ám ez megöl lassan.