Grafit pereg a párnámra,
törik a hegy, a papír zizeg,
ily módon segítem világra,
bűnben fogant gyatra versemet.
Nem mond többet, nem mond mást,
mint előttem milliók és utánam
milliárdok fognak, saját látomást
szemükkel nyelve, keblükbe marva.
Ismeretlen szerző műve, amit névvel
vések, ám kürtöst mellé nem fogadok.
Falja fel összes írásom az enyészet,
ha szépet, okost, vagy hasznost nem írok.